Az egyik leggyakoribb fogalom, amivel szembetalálhatjuk magunkat egy ingatlan adás-vételi szerződés kapcsán, az a foglaló. Vajon mikor, kinek és pontosan milyen szabályrendszerrel adjuk? Mitől minősül egyáltalán foglalónak, és mik az alapvető tudnivalók? Önnek is hasonló kérdései merülnek fel a témakörben? A Bacskó Ügyvéd Iroda képzett és ingatlan-átruházásban is rutinos csapata készséggel áll a rendelkezésére!
A foglaló mindig szerződésben vállalt kötelezettséghez kötődik
A foglaló minden esetben valamilyen szerződésben foglalt kötelezettségvállalás kapcsán, annak megerősítésére átadott pénzösszeg. Foglalónak csak az az összeg minősül, amit kifejezetten ilyen kikötéssel adtak át egymásnak a felek. Mindezek hiányában a szerződéskötés előtt átadott pénz előlegnek minősül, és a különbség bizony jelentős. A szerződés meghiúsulása esetén az átadott előleg visszajár, függetlenül attól, hogy a kudarcért ki a felelős. A foglaló tekintetében viszont egészen más a helyzet, mert ha egy foglalóval biztosított adásvételi szerződés megy füstbe, akkor az azért felelős személy anyagilag is köteles kárpótolni a másik felet.
Lényeges, hogy rögzítsük: „foglaló”!
Egyébként a szerződő felek a végleges adásvételi dokumentációban is foglalóvá minősíthetik a szerződéskötés előtt vagy után érvényesített pénzügyi juttatásokat. A lényeg, hogy a foglaló rendeltetése egyértelműen kitűnjön abból a szerződésből, amelynek meghiúsulása esetére annak alkalmazását kikötötték a felek. Legyünk tisztában azzal is, hogy a foglalóhoz kapcsolódó pénzügyi teljesítés nemcsak készpénz lehet, a pénzügyi tranzakció megvalósítható banki átutalással, sőt akár letétbe is helyezhető. Ilyenkor kedvezményezettként az eladót kell megnevezni. Amennyiben szívesen olvasna részletesebben a foglaló témakörében, kattintson, de konkrét kérdés vagy ügy kapcsán természetesen a Bacskó Ügyvéd Iroda munkatársai is szívesen válaszolnak önnek.